Jó volt a cserkésztábor, de nagyon elfáradtam alatta. Ez nem lett volna baj, de vasárnap későn értünk haza, hétfőn meg már dolgoztam.

Ez sem lett volna baj, de rossz dolgok fogadtak a munkahelyemen is. Aki ismer, az tudja: nagyon szeretem a munkahelyemet. Valóban sokat segít a rászorulóknak. Most ellenőrök igyekeznek lehetetlenné tenni a munkánkat. Tudom, hogy válság van, tudom, hogy vissza kell szedni az államnak annyi pénzt, amennyit csak lehet, de pont egy olyan szervezettől, ami 100 embernek ad munkát, és további 200-on segít nap mint nap?

A gyónással is vannak megint problémák. A (remélem, végre tényleg) gyóntatóm azt kérte: 15 naponta menjek gyónni. Cickány is ezt kérte, így lehet benne valami (egymástól teljesen függetlenül mondták ugyanazt). És nem tudok, mert sokáig dolgozom, I.-hoz és Leventéhez pedig nem megyek...

Tehát sok dolog van, ami miatt megint fő a fejem.