Olvasok egy könyvet, amiben egy athosi szerzetes (nem, nem Kiss Laci!!!) lelki gyermekeinek írt leveleit teszik közzé. Abban találtam most egy érdekes dolgot, amit persze eddig is tudtunk, csak valahogy így nem volt hangsúlyozva.

Tehát: az ember ugye a földből lett teremtve. Ez vagyok én: porból, sárból való lény. A világ fölé a lélek emel, amit Isten ad. Ha elveszi, akkor ismét csak a világ egy anyagává válok.

Isten a lélekkel képességeket (nevezhetjük őket karizmáknak is, mert az olyan jól hangzik) is ad. Azt, amit akar, amit jónak lát. Ezeknek a segítségével vagyok képes arra, hogy egyes jótetteket megtegyek, egyes bűnöket elkerüljek. Semmit nem tudok ezek nélkül tenni, hiszen akkor megnt csak sár leszek.

És itt jön be a csavar: mit csinálok, ha valaki felbosszant, ha bűnt követ el ellenem, ha megtámad, ha megbánt? Haragszom, utálom érte. Pedig miért? Én csak azért nem teszem ugyanazt, mert Isten megadta erre a karizmát! Protekciós vagyok, és nemcsak nem adok hálát ezért, hanem utálom azt, aki nem protekciós!!!

Tehát a feladat: változtatni a hozzáállásomon. Súlyos fogyatékos emberek között dolgozom. Nem várom el, hogy atomfizikusok legyenek, nem tartom kitolásnak magammal szemben, ha becsinálnak, és tisztába kell tenni őket. Ennyi képességet adott nekik az Isten. Persze, néha megszakad a szívem, nagyon néha sírok is, de csak azért, mert látom a kontrasztot, mit kaptam én (amiért semmit sem tettem), amit nem kaptak meg ők.

Ennyi a dolgom a nyilvános bűnök, támadások láttán is: megtenni, amit tudok (gyakorlatilag "tisztába tenni", akit kell), és sajnálni azt, akinek Isten nem adta meg a képességet, hogy pl. elkerülje a hazugságot, a paráznaságot, a gyűlölködést. Hiszen én nem azért nem teszem ezeket, mert jobb vagyok, sőt!!! Csakis az ment meg, hogy felülről jó adományokat kaptam. Más kérdés, hogy ezeket gyakran kidobtam...

Tehát feladat: bármilyen emberi gyengeség, bűn láttán tudatosítani: Uram, nélküled sokkal-sokkal gyengébb lennék, mint a testvérem, aki ezt tette!!! És hálát adok azért, mert megtartasz, és kérlek, tartsd meg őt is, add meg neki azt a protekciót, amit nekem megadtál!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinewsee.blog.hu/api/trackback/id/tr172253974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Grabb 2010.08.28. 15:46:55

„sajnálni azt, akinek Isten nem adta meg a képességet, hogy pl. elkerülje a hazugságot, a paráznaságot, a gyűlölködést. Hiszen én nem azért nem teszem ezeket, mert jobb vagyok, sőt!!! Csakis az ment meg, hogy felülről jó adományokat kaptam. Más kérdés, hogy ezeket gyakran kidobtam”

Szia Newsee!

Én itt érzek egy kis zavart az erőben :-) Nem hiszem, hogy bárki is azért követne el hazugságot, paráznasáot, gyűlölködést, mert nincs felülről „képessége”, „adománya” az elkerülésre. Mindenkinek van, csak „kidobjuk”, ki jobban/többször, ki kevésbé/kevesebbszer. Ami nem jelenti persze azt, hogy jogunk volna ítélkezni, mivel nem láthatunk ezer dolgot, hátteret stb., de azt sem jelentheti, hogy ez a fajta „képesség” párhuzamba volna állítható a különböző testi, szellemi stb. fogyatékosságokkal. Ha így volna, akkor sem szabad akaratunk, sem felelősségünk nem volna, márpedig van…

mezeinewsee 2010.08.28. 16:19:31

Valahol igazad van, de szerintem nem teljesen :).
Mindenki kap különböző képességeket, de nem mindenki ugyanazt. Az Úr ad mindent, tetszése szerint. És csak a sajátomat ismerhetem (azt sem ismerem teljesen, de ez már az én bénaságom)... Persze, van saját felelősségünk. Nekünk. A súlyos fogyatékos gyerekeimnek nincs.
Szerintem simán párhuzamba állítható az ilyen képességek hiány a fogyatékossággal. Hiszen az értelmi fogyatékos ember is kap képességet (pl. sokszor nagyon tud szeretni), csak nem azt, amit mi. Az "erkölcsi fogyatékos" ember is kap képességet (pl. ép értelmet, esetleg kimagasló intelligenciát), csak nem azt, mint mi. De ha az "értelmi fogyit" nem ítélem el, az "erkölcsi fogyit" miért ítélhetném?

monium 2010.08.28. 16:28:52

Sejtem, melyik könyvre gondolsz. Ha már könyvajánló, akkor én is valami hasonló kaliberű könyvet olvasok mostanában, és több szempontból szeretném a figyelmetekbe ajánlani. A szempontokat most nem írom, csak a könyv - bizonyára általatok is jól imert - címét: Athoszi Sziluán élete, tanítása, írásai (Szofronyij apát írta). Néha eldobom az agyamat tőle, de azért nagyon sokmindent lehet tanulni is. És persze én vagok a hülye, hiszen az elején figyelmeztetnek, hogy nem mindenkinek való ez az írás: hát, szerintem döntse el ki-ki saját maga, hogy mit tud belőle haszonnal átvenni, alkalmazni, stb.

Grabb 2010.08.28. 17:04:15

@mezeinewsee: Azért, mert a kettő teljesen más. A szellemi fogyatékosnak is van szabad akarata és Isten előtti felelőssége, különben nem volna ember; valamint mi egészségesek sem azért nem tudunk „nagyon szeretni”, mert nincs rá megfelelő képességünk, hanem azért, mert nem igazán akarunk. Ennek persze sok oka lehet: talán kegyetlenül hangzik, de pont az is lehet az oka, hogy amúgy (hozzájuk viszonyítva) mindenünk megvan, és kevesebb dolog szorít rá minket, hogy az igazán lényeges dolgokra figyeljünk…

Hadd ajánljak én is egy – szerintem – fontos olvasmányt:

www.freeweb.hu/katolikus-honlap/1001/joesrossz.htm

mezeinewsee 2010.08.28. 20:26:11

Van olyan, aki nem tud szeretni. Tudod, minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van... Ha Isten nem ad képességet, én akár bele is szakadhatok. Pl. hiába tudom az összes hangot, minden fő dallamot, sosem lehetek kántor, mert nincs jó hangom.
A szellemi fogyatékosnak persze, hogy van szabad akarata, hiszen ember! De a képességei nem adnak lehetőséget nekünk mindenre.
De a lényeg: ha valaki rosszat tesz, arról mi nem tudhatjuk, a képessége hiányzik a jóra, vagy az akarata. Tehát hogy mi magunk ne kövessünk el bűnt, jobb, ha úgy állunk a testvérek hibáihoz, hogy nem kapták meg a megfelelő erőt.

Morviniuszka 2010.08.29. 08:34:11

"És itt jön be a csavar: mit csinálok, ha valaki felbosszant, ha bűnt követ el ellenem, ha megtámad, ha megbánt? Haragszom, utálom érte. Pedig miért? Én csak azért nem teszem ugyanazt, mert Isten megadta erre a karizmát! Protekciós vagyok, és nemcsak nem adok hálát ezért, hanem utálom azt, aki nem protekciós!!!

Szerintem nincs semmilyen karizma, egyszerüen az ember szívétöl függ, hogy mit gondol, mond, cselekszik.

Jézusnak is ez a tanítása. (Márk evangéliuma 7, 1-23.)

21-23. "Mert belülről az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések,kapzsiságok,gonoszságok,valamint csalás, kicsapongás, irigység, istenkáromlás, gőg, esztelenség. Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek, s ezek teszik tisztátalanná az embert."

mezeinewsee 2010.08.29. 08:59:46

Jak 1, 17: Minden jó adomány és minden ajándék fölülről van, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, még árnyéka sincs a változásnak.
Róm 14,4: Ki vagy te, hogy más szolgája fölött bíráskodol? Saját ura előtt áll vagy bukik. De állni fog, mert elég hatalmas az Isten, hogy fenntartsa.
Lk 6,41: Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre?
És a kedvencem:
1Kor 4, 7: Ki mond különbnek másoknál? Mid van, mit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?
Elég egyértelműen az ítélet ellen van itt minden szó... Az ember szívét ki alkotta?
Veszélyes dolog 1-1 kiragadott szentírási mondat alapján dönteni (tudom, most én is ezt tettem, de csak válaszul). A Biblia 72 könyvéből, több tízezer verséből úgyis találok olyan félmondatot, ami az én igazamat mutatja.

monium 2010.08.29. 15:06:55

@Morviniuszka:
Valóban az ember szívéből jönnek elő a "jó és rossz gondolatok". Csakhogy nem mindenki szívéből jön elő egyforma "mennyiségű" jó vagy rossz. Az én szívemből lehet, hogy kevesebb jó tud előjönni, mint a tiédből. S s ez az, ami nem rajtam múlik. Nem azon, hogy tudatosan mennyit akarok belőle kisajtolni! Legalábbis nem 100%-ban, mert azért az is igaz, hogy akarattal is sokat elérhetek ezügyben. De az akarat, amely bár szabad, nem mindenható az emberben!!! Akaratunk, a szabad akaratunk, személyiségünk tudatos része alá tartozik! Ami az egésznek csak kb. 1/10-de! A másik kb. 9/10-ed fölött nincs tudatosan hatalmunk, ezeket aligha vagy csak nagyon kicsi mrtékben vagyunk képesek befolyásolni!!! és ez nagyon nem mindegy! S valóban igaz az, hogy Isten, aki minden embert egyedinek teremtett, a különböző képességek (karizmák, talentumok)egyedi kombinációjával, szóval Istentől függ, hogy kinek miből mennyit adott. Nem vagyunk egyformák. Szeretni vagy egyéb jó dolgokra sem vagyunk képesek egyformán. De ez persze, nem ment fel senkit a jóra, és a Legfőbb Jóra való törekvés alól! Törekedni kell, de hogy kinek hogy, mennyire sikerül és mennyi idő alatt, az egyéni. Tehát ne ítéljünk. Ne várjunk el másoktól olyasmit, amiről mi azt hisszük, hogy feltétlenül jó, és neki is képesnek kellene rá lennie! Úgy tűnik, Isten olyannak szeret és akar mindenkit, amilyen, különben már egy csapásra megváltoztatott volna mindenkit, és akkor mindenki egyforma lenne, egyformán tökéletes. De nem így van. Törekedni kell Isten után, a szeretet után. De ne ítéljük meg azt, aki - meglátásunk szerint - "kevesebb". Nem minden az akaratunkon/akaratán múlik.
Szeretettel kívánok számodra szép vasárnapot, és mindenki más számára is!

(Ps.: tényleg hagyjuk ezt a Bibliából való kiragadást, mert ilyen módszerrel én pl. azt is be tudnám bizonyítani, hogy nincs Isten. :-))

kovacsjanos1 2010.12.25. 00:27:54

sziasztok!
Reagálnék erre: "Súlyos fogyatékos emberek között dolgozom. Nem várom el, hogy atomfizikusok legyenek, nem tartom kitolásnak magammal szemben, ha becsinálnak, és tisztába kell tenni őket. Ennyi képességet adott nekik az Isten. "

Sztem nem Isten adott nekik ennyi képességet, hanem az ördög hagyott meg nekik ilyen keveset. Sztem Isten részéről mindenki egészséges testtel és épen születne meg, és nem lenne 1 fogyatékos ember sem. De a bűnök, és egyéb okok miatt nem érvényesül Istennek az emberre vonatkozó eredeti, tökéletes akarata.
Tehát Isten szeretete miatt mindenki egyenlő esélyekkel indulna, csak sajnos az ördög beleköpött a levesbe.

mezeinewsee 2010.12.25. 03:03:59

Szia! Isten hozott a blogon, nagyon örülök neked.
Nem értek egyet azzal, hogy az ördög adott nekik ilyen kevés képességet. Az ördög sokkal, de sokkal gyengébb Istennél, ha Isten valakinek nagy képességet akar adni, megteszi.
A vakonszületett története is ezt mutatja: van olyan, akinek Isten, esetleg nem nyilvánvaló, számunkra érthető okból, kevesebb képességet ad. (v.ö. Jn 9, 1-3)
süti beállítások módosítása