Nagyon fáradt vagyok, sok dolog történt mostanában. Ennek ellenére elmentem Előszenteltekre. Szépen végezte Fülöp, ráadásul még jól is beszélt. Komolyan mondom, elhatároztam, hogy meggyónok!!!

Aztán viszont szertartás után összevesztem egy ismerőssel. Én szóltam be neki. Igazam volt, de a hang valóban nem volt megfelelő... az ő visszaszólása meg pláne.

Persze este eszembe jutott a fenti idézet, írtam egy bocsánatkérő sms-t. És itt kezdődik a baj. Ugyanis bocsánatot kértem, de a harag bennem van (nagyon). Annyira, hogy a gyónásból így nem is lesz semmi... Rájöttem, hogy sok-sok felhalmozódott harag van bennem ezzel a sráccal kapcsolatban. És mindig szőnyeg alá van söpörve, hiszen "ne nyugodjék le a nap..." Azt már tudom, hogy ez nem jó megoldás, de a megbeszélésre teljesen alkalmatlannak érzem az ifjút. Képtelenség vele bármit megbeszélni. 

Legyetek okosak (helyettem). Mit tesz ilyenkor egy keresztény ember?