Aki ismer, az tudja, hogy nálam a gyónás egy kész katasztrófa. Gyakorlatilag egy nagy görcsölés. Ezt tetőzi, ha az atyák ráadásul lesz@rják, ha megkérem őket, hogy hadd gyónjak/beszélgessek velük.

Na, több, mint egy hónap után sikerült időpontot kapnom I.-től... fel is készültem. És ma egész nap happy voltam.

Aztán negyed 6-kor (6-ra volt megbeszélve) I. lemondta. És még nem is szidhatom, mert haldoklóhoz hívták. De most ez nagyon rossz. És nem tudom, mikor fogom tudni rászánni magam újra a gyónásra.

És most vasárnap már nem áldozhatok... tehát utálom a világot. Még akkor is, ha beszélgethettem barátaimmal az este.